Maróti Andrea
Mikor érettségiztél?
2016 tavaszán.
Kifejtenéd bővebben, mivel foglalkozol most?
Jelenleg a székesfehérvári Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának vagyok a másodéves hallgatója. Mérnök informatikus képzésben, duális hallgatóként veszek részt. Ez annyit jelent, hogy van egy munkahelyem, ahol vizsgaidőszakban és év közben meghatározott időben dolgozom informatikus gyakornokként. Az elején egy kicsit nehéz volt beosztani a munka és a tanulás mellett az időmet, de hozzá lehet szokni. Az egyetem kis létszámúnak számít. Ennek természetesen vannak előnyei és hátrányai is, de nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem.
Milyen volt tópartisnak lenni? Milyen volt az osztályközösség?
Meg merem kockáztatni, hogy életem legjobb 5 éve volt az ott töltött idő! Előszőr soknak tűnt az 5 év, de így visszagondolva nagyon hamar eltelt. Vannak szuper és kevésbé jó emlékeim is, de ez egyáltalán nem gond, hiszen a túlnyomó többségére örömmel emlékszem vissza. Rengeteg dolgot tanultam és ezek nagy része meg is maradt, hála a tanáraink kemény és kitartó munkájának!
Ami az osztályközösségünket illeti, nos eleinte elég döcögősen indult, de Róma sem egy nap alatt épült fel. Mondhatnám voltak hullámzó időszakok, de a végére csak sikerült összekovácsolódni egy ütős kis csapattá! Ebben nagy szerepe volt a sok közös programnak az iskolában és persze az azon kívülieknek is.
(Emlékezetes osztálykirándulások, suli bulik, néha kis túrázások.)
Kire/mire emlékszel szívesen?
Az osztálytársaimra, tanáraimra, ismerőseimre és az ott dolgozókra is egyaránt szívesen emlékszem. Kiemelni közülük senkit nem szeretnék igazán, mert akkor a végén azon venném észre magam, hogy mindenkiről írtam egy kicsit, ami valószínűleg elég hosszú lenne, szóval inkább pár programmal folytatnám. Legemlékezetesebbnek a szalagavatót mondanám és a vele járó rengeteg készülődést. Persze a királyválasztás és az avatás (mind gólyaként, mind avatóként) sem maradhat ki.
Volt-e valami hobbid annak idején? Mi és hogyan fért bele a tanulás mellett az életedbe?
Volt és van is. Sok mindent szeretek csinálni, de főként zenélni és dalokat írni. Régebben mondhatni aránylag sok szabadidőm volt és több minden belefért. Akkor valahogy gyorsabban vagy könnyebben ment a tanulás, de azért most is próbálok minél hatékonyabb lenni, bár sajnos ez nem mindig sikerül.
Mit csináltál érettségi után? Megvalósultak-e a terveid?
Érettségi után kiélveztem az ’’utolsó” diák nyarat a fesztiválokon és sok időt töltöttem a barátaimmal. Nem terveztem előre túl sok mindent, de amiket nagyon szerettem volna, azok mondhatni megvalósultak, illetve folyamatban vannak.
Milyen képességek, készségek, viselkedés, tulajdonság segíti szerinted a ma emberét?
Nem szabad megijedni a problémáktól, azok azért vannak, hogy megoldjuk őket!
Kreatívnak, talpraesettnek és valamilyen szinten önállónak sem árt lenni, de fontos, hogy merjünk kérdezni, tudjunk csapatban játszani és persze az őszinteség sem utolsó dolog.
A türelem és kitartás szintén lényeges, de néha némi egészséges lustaság is belefér. Egy nap alatt nem rohan el mellettünk a világ, szóval a pihenés is fontos.
Visszalátogattál-e az érettségi óta az iskolába? Milyen érzés volt? Tapasztaltál valamilyen változást?
Igen, többször is voltam. Az első félévben még több szabadidőm volt, így amikor tudtam visszamentem, de sajnos mostanában nem jöttek össze úgy a dolgok. Azért még biztosan fogok a közeljövőben menni. Az egyetemi órák után a legfurcsább talán a csengő volt és a tömeg, de az iskola ugyan olyan élénk maradt.
Megfogalmazódott-e benned, hogy valamilyen formában támogasd volt iskoládat, segítsd a mai diákok munkáját?
Szerettem volna akár az egyetem keretein belül visszamenni előadást tartani, de sajnos ez nem jött össze. Azonban szívesen válaszolok bárkinek, ha van kérdése a duális képzéssel vagy egyéb dologgal kapcsolatban.
Fogalmazz meg légy szíves egy javaslatot, üzenetet a mai tópartisoknak!
Nem kell félni az érettségitől! Rosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában.
Az egyetemi évek is várhatóan nagyon jók lesznek, de a középiskolás éveket sem szabad elpazarolni. Minél több mindent ki kell próbálni, ahhoz, hogy el tudd dönteni mit is szeretnél igazán.